Veronai gondolatok
Vonattal utazom Veronába, ami igencsak közel esik Velencéhez. A kis, néhány kocsis motorvonat hamar úticélomhoz visz.
Megérkezve előveszem a várostérképet, és próbálok egy célszerű útvonaltervet készíteni. Ez sikerül is, és elindulok. Oldaltáskámban utikönyv, az ebédem és a személyi okmányaim mellett néhány, a városról szóló hasznos prospektus.
Júlia házának udvarán álldogálok, fényképezek, nézem a híres-neves erkélyt, noha tudom, mindez ámítás, nincs semmi történelmi alapja (mintha nálunk Kukorica Jancsi lakóházát mutogatnák). Talán tudja ezt az az idős amerikai házaspár is, akik kéz a kézben merengenek itt álldogálva?
Magam mögött hagyva a híres szerelmesek emlékeit az amfiteátrum felé veszem az utat.